Az 1992-ben elfogadott Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) definíciója szerint "szakszervezeten a munkavállalók minden olyan szervezetét érteni kell, amelynek elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése". 

Az IMÉSZ legfontosabb célja az, hogy tárgyaljon és egyezségre jusson a munkáltatókkal a munkavégzés feltételeinek tárgyában, illetve kollektív szerződések útján szabályozza a munkaviszonyt.

A szakszervezetek meghatározott szerveződési alapelvek szerint szerveződnek. A legáltalánosabban jellemző strukturáló tényező, hogy a szakszervezetek a munkavállalók milyen körét, melyik csoportját kívánják, akarják képviselni szakmai, ágazati, szektorális illetve munkahelyi tekintetben.

A szakmai alapon szerveződő szakszervezetek tömöríteni kívánnak minden munkavállalót egy meghatározott szakmában, foglalkozási és képzettségi körben, függetlenül attól, hogy tagjai melyik iparágban vannak alkalmazva. E körben a munkavállaló szakmai képzettsége, munkája, illetve a munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye áll az egységes érdekfellépés mögött.

 

Miért érdemes belépni a szakszervezetbe?

A munkavállaló egyénileg nem tudna fellépni a munkaadóval szemben, mivel nem rendelkezik kellő információval a cég és a jog működéséről. Ma inkább jellemző a munkavállalókra az alávető behódoló magatartás, vagyis inkább eltűrik a sérelmeket, mint hogy fellépjenek ellene. A munkavállalók elődei nagyon sokat harcoltak azért, hogy lehetőségük legyen a jelen munkavállalóinak érdekeik szervezett és hatékony védelmére.

Sok munkavállaló úgy gondolja, hogy egyénileg is boldogul és meg tudja védeni érdekeit a munkavállalóval szemben. Ez elég költséges módszer, amit csak kevesen engedhetnek meg maguknak, ráadásul a jogot ebben az esetben csak a már elszenvedett sérelmekre lehet alkalmazni. A szakszervezet által lehetőség van a tagoknak előre megvédeni magukat, felkészülhetnek és beleszólhatnak a cégen belüli változásokba. A munkáltatónak ugyanis kötelessége tájékoztatni a szakszervezetet, hogy véleményeztesse a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezetét (pl. csoportos létszámleépítés) és tájékoztassa a munkavállalókat érintő minden kérdésről.

A szakszervezet jogosult a jogellenes munkáltatói intézkedés, vagy mulasztás ellen kifogást benyújtani.

A munkavállalók munkajogi védelme és a szakszervezetek ereje együttesen jelentősen korlátozhatja a munkáltatók hatalmát a munkahelyeken, és csökkentheti a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A szakszervezetek, mint a munkavállalók legitim képviselői széleskörű jogi és intézményi garanciákat kaptak. A munkahelyi szintű érdekegyeztetés rendszerének törvényes szabályozása, a helyi konfliktusok kezelését szolgálta.

Az európai szociális modell részeként:

1.    A szakszervezeteknek mindegyik EU tagállamban fontos és garantált közéleti státuszuk van,

2.    az autonóm szakszervezetek szabályozó szerepe mélyen beépült az intézményrendszerbe, jogilag alátámasztott és fontos része a közmegegyezésnek,

3.    a munkavállalók alapvető szociális jogai alkotmányos alapjogok, s ennek keretében alapvető munkavállalói jogként van biztosítva az információhoz, a konzultációhoz és a közös döntéshez való jog.

 

Egy szakszervezet nyomásgyakorló képessége függ attól, hogy mekkora a taglétszáma; mekkora a szervezett tagok aránya a nem szakszervezeti tagokhoz képest; milyen mértékű a tagok elkötelezettsége a szakszervezeti célok mellett;

Jelenleg a szakszervezetek sokkal több ember érdekeit védik, mint ahányan tagok. A szakszervezet több ember számára harcol ki előnyöket, mint ahányan hajlandók tagságukkal támogatni azt. Fontos ezért, a taglétszám növelése, hiszen ez még erősebb érdekérvényesítési képességet jelent a szakszervezet számára.

A tagok érdekeit szakemberek és választott tisztségviselők védik, akik a kollektív tárgyalásokon – a kiterjedt taglétszámnak köszönhetően - jóval előnyösebb alkupozícióba kerülhetnek.

Miért válassz minket?

Mert minden esetben a munkavállalók érdekeit képviseljük!

Nyílt és következetes, szakmailag indokolt követeléseket fogalmazunk meg!

Tagjaink bérből és fizetésből élő munkavállalók által főként a versenyszférában és a szolgáltató szektorban létrehozott - önálló jogi személyiséggel rendelkező - tagszervezetek.

Ugyan jelentősen csökkent a szakszervezeti tagság aránya, de ugyanakkor sok fiatal munkavállaló csatlakozott a szakszervezetekhez az elmúlt években.

A szakszervezetünk pontosan annyit ér, amennyire tagságunk fontosnak tartja és amennyire hajlandók és képesek közösen fellépni érdekeik védelmében.

Az, hogy milyenek lesznek a jövő magyar szakszervezetei attól függ, hogy a fiatal munkavállalók felismerik-e azt, hogy közösen könnyebben tudják érdekeiket védeni és jobb, biztonságosabb feltételeket elérni a munkahelyeiken.

Szova Ilona

Oldalainkat 9 vendég és 0 tag böngészi

A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek nekünk, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk.